A bevezető nélkül nehéz lenne irányt mutatni és visszafordítani a halál felé araszoló embereket. Ezért szükséges pár percet e sorok áttekintésére szánni.

Szinte kivétel nélkül minden embert a boldogság, egy jobb élet reménye motivál. Ezen fáradozik a Matrix Drops cseppeket megalkotó kutatócsoport is. Maradéktalanul boldog azonban csak egy egészséges ember lehet, akinek nem mételyezi meg a mindennapjait a betegségekkel való küzdelme.  

 

A világban sokak számára érthetetlen módon egyre nagyobb mértékben nő a krónikus betegségek száma, miközben a gyógyszeripar ontja az újabbnál újabb szereket. Sajnos közöttük csak pár olyan található, amely valóban életmentő, a többi nem számolja fel a betegségeket. Utóbbiak jó esetben rövidtávon enyhítik a tüneteket, ám hosszútávon több a nem kívánatos mellékhatásuk. Ezért fokozatosan nő azon készítmények száma is, melyek a gyógyszerek káros mellékhatásainak enyhítését célozzák meg.

 

Tanulva az elmúlt évtizedek sikertelen küzdelmeiből, próbálkozásaiból, a Matrix Drops Protokoll összeállításánál nem a betegségek gyógyítására helyezzük a legfőbb hangsúlyt, hanem azok megelőzésére. Ez egy olyan módszer, amivel megőrizhetjük, hosszútávon megtarthatjuk és okosan újragondolva életünket visszabillenhetünk egyensúlyunkba. Elengedhetetlenül fontos, hogy kezünkbe vegyük életünk irányítását - beleértve az egészségünket. Nem reménykedhetünk abban, hogy más oldja meg helyettünk a gondjainkat. A kiút megvan ebből az ördögi körből! Mindezt tanulással és folyamatos megtapasztalással elérhetjük. Ezek nélkül irányítható, manipulálható, megfélemlíthető ember marad, akik mindig mástól reméli a megváltást. Mi új síkon kutatva találtuk meg a tüneteket kiváltó okokat, és az azok megoldásához vezető utat.

 

Az MD Protokoll egyik elengedhetetlen tétele a helyes táplálkozás. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, a mai krónikus betegségeink legtöbbje az elmúlt száz évben vált gyakorivá, sőt némelyikük csak az óta létezik. Az eddig napvilágot látott koleszterin hipotézissel, vegetarianizmussal, számtalan fogyókúrás diétával nemhogy visszafordítani, még megállítani sem lehetett a civilizációs gondokat. A megalapozatlan tudományos kísérleteket nélkülöző téveszmék oltárán sok millió ember esik áldozatul évről, évre.

 

Holott - több tudományos munka által már ismertetett és megtapasztalt - a káros élelmiszerek elhagyása az étkezésünkből elengedhetetlen feltétele az egészségünk megőrzésének. Szomorú, de ezek a tetten érhető igazságok nem kapnak a közegészségügy szintjén megfelelő publicitást. Tény, hogy bizonyos tudományos állítások mögött ma komoly gazdasági érdekek húzódnak meg, így a tévedések beismerésére nincs sok esély. A tudományt ma már nem az igazság, hanem a profit motiválja. Csoda-e ha a tőkeérdekeltségek komolyan ellenállnak a változásoknak?

 

Gyorsabban öregszünk, ha a sejtjeink ismételt osztódásakor a bennünket ért kórokozók (baktériumok, vírusok, paraziták…) és más negatív hatások miatt, egyre több genetikai hiba halmozódik fel. Ezeket a hibákat egy ideig képes korrigálni a szervezet, majd ezt követően jelzéseket ad. Ha időben korrigáljuk, vagy megszüntetjük a negatív hatásokat, a genetikai torzulások nem következnek be. Többek között ezzel is foglalkozik az epigenetika, ami vizsgálja a környezetből érkező negatív hatásokat a génekre.

 

A korábban közzétett káros élelmiszer, a tej mellett, most a glutén káros hatásaira szeretnénk felhívni a figyelmet.

 

Kardinális probléma, hogy az emberek erősen elkötelezettek a megszokásaik tekintetében, ezért nem lepődünk meg, ha kezdetben közellenséget látnak bennünk e sorok olvasásakor. Sokan, aki már korábban megtapasztalták állításaink igaz voltát, csupán furcsán néznek ránk, amikor azt állítjuk: a szervezet fő ellensége nem az állati eredetű zsírok, és a húsok, hanem a gabona, a tej és a cukor - vagyis a gyorsan felszívódó szénhidrátok. Sokat lehet veszíteni az elhibázott táplálkozási szokásainknak köszönhetően! Szavaink hitelességét a megtapasztalás fogja megadni.

Az emberiség évezredeken keresztül vadászó, halászó, gyűjtögető életmódot folytatott. Húst, halat, zöldséget, gyümölcsöt és magokat fogyasztott, és ezeknek a megemésztésére, hasznosítására alkalmazkodott a szervezetünk. Nyoma sem volt a cukor, a gabonafélék és a tej fogyasztásának. Az emberiség folyamatos szaporodásának köszönhetően a vadászmezőkről elfogytak a táplálkozás gerincét adó állatok. Ennek pótlására időszámítás előtt elsőként a Közel-Keleten, majd Afrika északi-, és Európa mediterrán vidékein megkezdték a földműveléses gazdálkodást. Így a mindenki számára hozzáférhető, olcsó gabonafélék kezdték nagyon lassan eluralni a táplálkozást.  A gabonára való áttérésnek már a kezdetekben is komoly következményei voltak. Az átlagmagasság tíz centiméterrel csökkent, megnőtt a csecsemőhalandóság és az emberek egészsége pedig hirtelen romlani kezdett. A szívbetegségek száma is a gabonafogyasztással egyidőben és annak arányában kezdett emelkedni. A korábban állattartással foglalkozó népek különösen érzékenyek a szénhidrátalapú táplálkozásra. Az 1850-es években kezdődő ipari forradalom jelentette a legdrasztikusabb változást. Addigra sikerült az olcsó, igen magas glutén tartalmú búza legveszélyesebb, magas hozamot biztosító fajtáját kinemesíteni. Ekkor a lakosság köreiben még alig volt elhízott ember, ma a felnőtt lakosság közel 70%-a túlsúlyos. Első megfigyelések szerint a gabona és a hústartalmú ételek azonos kalóriafogyasztása mellett, a búzát fogyasztó emberek sokkal jobban meghíztak, mint a húst fogyasztók.

 

Korábban előtérbe került a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, amiről mára kiderült, hogy nem hozta meg a kívánt eredményt. Szinte minden étkezésnek velejárói a péksütemények, a tésztaféleségek, vagy a liszttel sűrített szószok, mártások. Ezzel párhuzamosan a vitaminok, ásványi anyagok hiánya kezd tömegessé válni, a krónikus és degeneratív megbetegedések száma pedig fokozatos emelkedést mutat.

 

A glutén tartalmú gabonákra (búza, rozs, árpa, zab) fokuszálva, bebizonyosodott, hogy több táplálkozástani probléma is van. A gabonák nem csupán keményítőből állnak, hanem tartalmaznak glutént, opiátokat, lektint és fitátokat. Arról nem is szólva, hogy a mai lisztekbe, lisztkeverékekbe a feldolgozás során tartósítószer, rovarírtószer, különböző vegyi anyagok is bekerülnek, így védik a nedvességtől. Továbbá szín-, és ízfokozók valamint állományjavítók adják a mai kenyér, péksütemény, sör, pudingféleségek, különböző kekszek, rágógumik, gumicukorkák és egyéb nassolnivalók alapanyagát.

 

A glutén, pontosabban annak egyik összetevője az alfa-gliadin, csak a gabonafélékben található fehérje, amit nem képes az emberi szervezet megfelelően megemészteni. Ellenáll az emésztőenzimeknek, érintetlenül érkezik meg a bélfal sejtjeihez és fokozza azok áteresztő képességét. A fokozott bélfal áteresztőképesség lassan teszi tönkre a szervezetet, mert kezdetben nem látványos béltünetekben, hanem közel 80 féle autoimmunbetegségben jelentkezik. A glutén hatására a vékonybél bolyhai elpusztulnak, aminek következtében megszűnik a tápanyagok felszívódása. A rossz emésztés miatt sokan szenvednek gyomorégéstől és a has felfúvódástól, emésztési nehézségektől. A gondok enyhítésére savlekötőket, haspuffadás elleni szereket, hashajtókat vagy éppen hasmenés elleni szereket szednek. A gluténmentesen táplálkozásra áttérők, megdöbbenten fogják tapasztalni, hogy ezek lesznek az első tünetek, amiktől megszabadulhatnak.

 

A gabonák héjában, és egyes élelmiszerekben található lektinek olyan fehérjék, amelyek vérünk minőségét befolyásolják, agglutinációs, vagyis „ragasztó” hatással rendelkeznek. Ellenállnak az emésztőenzimeknek, jelentős károsító hatásuk miatt kellemetlen bélpanaszokat, vagy közvetlen sejtroncsoló hatásuk miatt májcirrózist okozhatnak, illetve tartós (krónikus) vesekeringési zavarokat idézhetnek elő, mely komoly veszélybe sodorhatja a méregtelenítést és a ph- szabályozást. Hőállóak ezért a normál főzés sem képes teljesen kiiktatni ezeket a hatásokat, s e folyamat során olyan anyagcsere-melléktermékek keletkeznek, amelyeket az immunrendszernek el kell távolítania. Az immunrendszerünk egy része így folyamatosan le van foglalva, és egy erősebb kihívásra már nem tud megfelelő intenzitással válaszolni. Ez pedig hosszabb távon védtelenné teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben.

 

A glutén és a lektin együtt áteresztővé teszik a bélfalat – ez a ”lyukas vagy szivárgó/áteresztő bélszindróma” jelenség. A szervezet már nem képes felismerni saját struktúráját, és immunválaszt indít el a bélfalon átjutó fehérje ellen, amit az immunrendszer betolakodóként kezdik támadni. Ez a fehérje hasonlít a testünk egyes fehérjéjéhez, és az immunrendszer a fehérje elpusztítása után a saját sejtjei, testszövetei ellen fordul, azt kezdi támadni.

 

Nem elhanyagolható tény, a glutén nagy vadászterülete az idegrendszer: pszichózist, hiperaktivitást, szellemi teljesítőképesség csökkenést, skizofréniát és depressziót okozhat. A gluténérzékenység az epilepsziás gyermekeknél négyszer, míg a migrénnel küszködőknél tízszer gyakoribb.

 

A mai gyakorlattól eltérően, régebben a súlyos pszichiátriai tüneteket elsősorban a beteg bélrendszerének rendbetételével gyógyították, nemcsak örökletes, és egyéb pszichológiai hatások szempontjából vizsgálták. Az autista gyermekek, skizofrén emberek, Guillain-Barré-szindrómában (autoimmun betegség, a perifériás - elsősorban a motoros - idegeket érintő gyulladás) szenvedők, különböző pszichiátriai esetek – súlyos, vagy enyhe lefolyásúak – emésztési nehézségekkel küzdenek. A legyengült bélflóra sok toxint termel, mely a sérült bélfalon keresztül szívódik fel a véráramba, majd az agyba, és bárkit mentális beteggé tud tenni. A szklerózis multiplexben szenvedőknél szintén beigazolódott, hogy a glutén/gliadin elnevezésű fehérje átjutva a bélfalon immunválaszra készteti a szervezetet. Mivel az idegeket borító mielinhüvely (az idegsejtek nyúlványát veszi körbe, ezzel védve azt a külső behatásoktól, illetve biztosítják az ingerület lehető leggyorsabb terjedését) egy nagyon hasonló fehérjét tartalmaz, az immunrendszer a betolakodó megsemmisítése után kikezdi a velőshüvelyt, s ezen keresztül betegíti meg az egyént.

 

Mindezeken felül a glutén fogyasztása rákra hajlamosít - a statisztikák szerint százszor gyakrabban alakul ki Non-Hodgkin limfoma (a nyirokrendszerben kialakuló rosszindulatú daganatos megbetegedés) a glutént fogyasztók körében. A vashiányos vérszegénység hátterében ugyancsak a gluténérzékenység tápanyag-felszívódási zavarának következménye húzódik meg. A genetikai vizsgálatok szerint a népesség 99,6%-a valamilyen mértékben érzékeny lehet a glutén fogyasztására, mert az arra érzékenyítő gének bármikor aktiválódhatnak az élet folyamán. Az IBS szindrómában (idült bélszindróma/irritábilis bélszindróma) szenvedőknél csak ritka esetben vagy egyáltalán nem tesztelik a glutén érzékenységet, miközben igazolást nyert, hogy az emberek 83 százalékánál változó nagyságrendű bélgyulladást eredményez.

 

Hippokratész szerint: "Minden betegség a belekben kezdődik." Ez az igazság 2500 évvel később is megállja a helyét. Szoros kapcsolat áll fenn a normál bélműködés és a normál pajzsmirigyműködés között is. Csak egy példát kiragadva kimutatták, hogy a glutén fogyasztása a pajzsmirigy hormonok működését jelentősen befolyásolja, ami áteresztővé teszi a gyomor és a vékonybél falát. Így a sérült bélfal nyálkahártyája azt is lehetővé teszi, hogy a stressz okozta fekélyek kialakulhassanak.

 

A gluténmentes táplálkozás hívei arról számolnak be, hogy ritkábban éheznek meg, és az éhségérzetük nem olyan kínzó, mint korábban, amikor glutént tartalmazó szénhidrátokat fogyasztottak. Már nem az órához igazítják az étkezéseik időpontját, hanem akkor esznek, ha valóban éhesek. Ez pedig igen bölcsen teszik, mert nem minden nap azonos a szervezetünket ért megterhelés – sport, stressz, munka, tanulás…, így változó mértékben égetünk kalóriát. Jó esetben pedig az étkezéseink összetétele sem azonos, hanem okosan összeállított, változatos étrenden élünk.

 

Aki áttér a gluténmentes táplálkozásra megtapasztalja, mennyivel hevesebben reagál a szervezete a tejre, szójára, cukorra, a tartósított-, génmanipulált-, ízfokozókkal ellátott vagy glutént tartalmazó káros élelmiszerekre. A nemkívánatos élelmiszerek fogyasztását követően egyeseknél bőrpír, bőrviszketés, hasmenés, torokviszketés… jelentkeznek. Mindez pozitívumként értékelendő, hiszen a szervezetük gyorsabban adja le a figyelmeztető jelzéseket. Aki pedig komolyan veszi ezeket, megmenekül a korábbi kellemetlen tünetei ismételt megjelenésétől. Amikor a torzult táplálkozási szokásainkból visszanyeri szervezetünk a korábbi egyensúlyi állapotát, a kis kilengések nem fognak problémát okozni.

 

A korábban glutént fogyasztóknak legalább félévnyi időre van szükségük a szervezetük teljes visszarendeződéshez.

 

A glutén és más káros élelmiszerek szervezetünket érintő előnytelen hatásairól olvashatnak még a továbbiakban a honlapunkon.

 

Az emésztőrendszert a bélflóra tartja rendben, fontos, hogy jól működjön ez a rendszer. A bélflóra összetételére közvetlenül hat, hogy mit eszünk. Aki kitüntetett figyelmet fordít a táplálkozására, az korábbi bosszúságát, szenvedését egyre nagyobb boldogságra és magabiztosságra válthatja fel. Igaz a mondás: akinek nincs ideje az egészségére, nagy árat fizet öregségére.