Köszönetet szeretnék mondani a hétvégi élményért. Soha nem éreztem ilyen jól magam, főleg nem egy iskolában. Korábban az iskolai tanulmányaim során a 45 perces órák alatt 50-szer néztem az órámra. A hétvégi Matrix Drops Oktatói kurzus folyamán egyszerűen fölöslegessé válik az óra használata, hiszen ahogyan az idő, a tér ugyanúgy megszűnik létezni. Egy soha meg nem tapasztalt, azóta tartó transzba estem, és igyekszem ezt a lebegő, harmonikus érzést megtartani.

Sosem voltak erősségeim a reál tantárgyak, főleg a kémiával küzdöttem. Hihetetlen számomra, hogy ma már morfogenetikus mezőkről, aminosavakról, és több vegyületről és ezek kapcsolatairól gondolkodom és beszélgetek. Egy hatalmas kő esett le a szívemről, hiszen eddig abban a hitben éltem, hogy velem van a gond, hogy nem értem ezeket a tudományokat. Ha elmondom a barátaimnak, hogy pont egy iskolában frissültem fel és könnyebbültem meg, ahol mondhatni ráadásul elég tömény a tananyag, bolondnak fognak tartani. De sosem szerettem átlagos lenni, úgyhogy bóknak fogom venni.

A kedvenc mondatom a hétvégén ez volt: "Nincs idő." Milyen egyszerű, mégis milyen gyönyörű. Amikor először hallottam, le se esett a súlya ennek a két szónak. Édesanyám fordult felém, és ezt kérdezte: "Hallottad?" Ezután elgondolkodtam rajta, csak akkor ébredtem rá, hogy mit jelent, és hogy mennyire igaz. Hiszen egy pillanat alatt nyílt meg számomra egy olyan világ, ami nem csak új és izgalmas, de természetes és ismerős is. Egy igaz világ! Sokáig kerestem ezt a helyet, és hála Istennek, Kovács-Magyar Ildikónak és Andrásnak és természetesen Édesanyámnak is, aki oda vezetett és általa megtaláltam. Nem is értem, hogy miként éltem eddig e nélkül. Az élet Ildikó és András iskolájában kezdődik!

Én csak egy dolgot sajnálok: hogy nincs minden nap valamilyen program vagy kurzus.

Szívből köszönöm a tanítást és az élményt!

   M. Gábor és kis családja